portfolio blogger

portfolio

Kapitalista

Random gondolatok a pénzről

Friss topikok

tőzsde

Nincs megjeleníthető elem

Kisbefektetői tévképzetek

2011.05.30. 09:43 | Orwell's hell | 3 komment

Címkék: részvény tőzsde kisbefektető portfolioblogger tévképzet

Sokévnyi tőkepiacokon eltöltött idő után annyiszor találkoztam egymástól függetlenül, de mégis ugyanazokkal a kisbefektetői tévhitekkel, tévképzetekkel, hogy úgy döntöttem, erről szót kell ejtenem.

Nem mindegy, hogy melyik részvény csomagot adom el

A leggyakrabban ezzel a kérdéssel, kéréssel találkozom. Például, ha valaki több részletben vesz részvényt, különböző árfolyamokon, akkor a kisbefektetők többsége szigorúan csak a nyereségesen vett részvényeket szeretné zárni. Nagyon sokan felháborodnak, amikor azt a választ kapják, hogy nincs rá lehetőség, hogy kiválassza, melyik áron vett részvényét szeretné eladni, meg különben sincs értelme.

Sőt, sokaktól kaptam azt a választ, hogy nem hogy értelme van, hanem egyenesen ez a lényege a kereskedésnek. Hogy képzelem, hogy veszteségesen zárjon egy ügyletet? Mély levegő. Oké, szerintem el is értünk a probléma gyökeréhez.

De előtte még meg kell jegyeznem, hogy a legtöbb befektetési szolgáltató elektronikus kereskedési platformján az ügylet felvitelekor választható a készletértékelési elv, a befektetők általában itt próbálják variálni a fent leírt problémakört. Sok szolgáltató azonban már csak megszokásból hagyja bent ezt a funkciót, mert nincs kedvük magyarázkodásba kezdeni az értetlen ügyfelek felé. Sokan az adóbevallás miatt akarnak ügyleteikkel variálni. Nos a helyzet az, hogy amikor az adóbevallást készíti valaki, az ügyleteit úgyis úgy párosítja, ahogy azt szeretné, ennek fényében nincs jelentősége, hogy az év közbeni ügyleteléskor milyen időpontban és mennyiségben kötötte meg ügyleteit.

A pszichológiai oldala

Szilárd meggyőződésem, hogy ennek a tévképzetnek komoly pszichológiai gyökere van. Az, hogy tömegesen, egymástól függetlenül kisbefektetők tömegei jutnak ugyanarra a következtetésre, a társadalmi, neveltetési és oktatási gyökereinkből fakad. Egész pontosan, a pénz veszítés pszichológiai feldolgozásából. 

Pénzt veszíteni természetesen senki sem akar. De amikor ez a játék része, hogy akarsz úgy játszani, hogy görcsösen kizáród a játék egyik részét. Így nem lehet játszani. A tőzsde az más. Itt nem lehet a társadalomban általánosan uralkodó nézetek alapján kereskedni. Itt a veszteség nem azt jelenti, hogy valamit nem jól csináltál, hibáztál, gyenge voltál, hanem ez a játék természetes velejárója. Ha tőzsdézni szeretnél, felejtsd el, amit a szüleid a pénzről tanítottak neked.

A matematikai oldala

Most pedig vizsgáljuk meg egy matematikai példán keresztül, hogy miért nincs értelme azon rágódnod, hogy melyik árfolyamon vett részvényedet adod el.

Vegyünk egy egyszerű példát:

Vettél 50 darab OTP részvényt 6,200 forinton és 50 darabot 6,000 forinton is. A részvény jelenlegi árfolyama 6,100 forint.

Nézzük a két variációt:

1. Ahogy általában a kisbefektető szeretné: 50 darab 6,000 forinton vásárolt részvényt eladsz 6,100-on. Tehát 5,000 forint nyereséged realizálódik.
2. Ahogy általában a kisbefektetők nem szeretnék: az 50 darab 6,200 forinton vett részvényed kerül eladásra 6,100-on. Ebben az esetben 5,000 forint veszteséget realizálsz.

Na és akkor most hogyan tovább? Az eddigi gondolatmenetet követve azt feltételezem, hogy azért nem mindegy, hogy melyik részvénycsomagot adja el a kisbefektető, mert megvárja, míg a másik csomag is nyereséggel értékesíthető. Legyen. Felmegy az OTP árfolyama 6,300-ra. Most már a 6,200-on vásárolt csomag is nyereséggel értékesíthető.

Nézzük a két variációt az előző példából folytatva:

1. A maradék 50 darab részvényt (6,200-ról) 6,300-on értékesítjük. Így megint 5,000 forint nyereséget realizáltunk.
2. A maradék 50 darab részvényt (6,000-ről) 6,300-on értékesítjük. Ebben az esetben 15,000 forint nyereséget realizáltunk.

Az üzletek összegzése:

1. 5,000+5,000= 10,000 forint nyereség
2. -5,000+15,000= 10,000 forint nyereség

Tehát a végeredmény szempontjából teljesen mindegy, hogy melyik csomag került eladásra először.

Kiegészítés

A fenti példában említett gondolkodású befektetőnek például meg sem fordul a fejében, hogy mondjuk 75 db részvényt adjon el, hiszen ötvenesével vette őket, tehát  így is adja el őket, vagy egyben mindet. A befektetőnek mindössze annyit kéne tennie, hogy az addig összesen vásárolt (vagy short keretében eladott) papírjaira átlagárat számol, hiszen az ügyletkötés darab-darab alapon történik!

A bejegyzés trackback címe:

https://kapitalista.blog.hu/api/trackback/id/tr512942591

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

minőségi_troll 2011.05.30. 11:43:26

ilyen tényleg van?

én 16 évesen tőzsdéztem először, de ilyesmi sosem fordult meg a fejemben,

mert hát semmi különbség nincs két OTP részvény között, az árfolyamból következő érték kiátlagolódik a teljes pakettra

ELKÉPESZTŐ

szerintem azzal lehet ilyenkor célt érni, ha azt mondod az ilyen debilitást súrolóan buta ügyfélnek, hogy ha vett egy pakettot 6.2-n és egy ugyanakkora pakettot 6.0-on, akkoraz olyan mintha a két pakettnyit 6.1-en vette volna

Orwell's hell · http://bizline.hu/ 2011.05.30. 12:11:36

Sajnos tényleg van! :-)

És nem egyszeri, véletlen esetről van szó! Bármelyik, befektetési területen dolgozó ismerős meg tudja erősíteni szerintem.

minőségi_troll 2011.05.30. 12:46:25

@Orwell's hell:

annyira abszurd, hogy elsőre nem is értettem :)
süti beállítások módosítása