portfolio blogger

portfolio

Kapitalista

Random gondolatok a pénzről

Friss topikok

tőzsde

  • Hibás feed URL.

A FED, a QE és a kockázatok

2010.12.13. 20:03 | LTCM | 4 komment

Címkék: usa piac befektetés fed dollár kötvénypiac portfolioblogger

Mi lehet a következő évtized első nagy befektetői dobása? Nemrég egy humorosnak és kritikusnak szánt videóban megismerkedhetünk azzal, hogy mi is a FED által alkalmazott kvantitatív enyhítés. Most egy újabb videós postban megnézzük, milyen hatással is van mindez az USA kötvénypiacára, és mik lehetnek a gazdasági következmények.

 
 
Két korábbi postban már olvashattatok az állampapírpiac elvi és gyakorlati működéséről. Most vizsgáljuk meg az amerikai állampapírokon keresztül a QE hatását a hozamgörbére, tehatát a kötvénypiacokra. A hozamgörbe megmutatja, hogy egyes lejárati időtávokon milyen hozamok mellett kereskednek a befektetők az állampapírokkal.
 
A videó elején jól látható milyen is egy egészséges hozamgörbe, ahol a hátralévő futamidő növekedésével nő a hozam is. Ez nem túl bonyolult, rövidebb időre kevesebb kamatért is hajlandóak vagyunk hitelt adni, mert mi magunk is rövidebb időre mondunk le így a pénzünkről, illetve a nemteljesítés kockázata is kisebb. Ez a logika egy egészséges hozamgörbe esetén is érvényesül. Azonban ahogyan a videóban is látható, ahogy egyre előrébb haladtunk a részvények bikapiacán, a befektetők hozamelvárásai is megnőttek, hiszen egy bikapiacon nem nagy mutatvány magasabb hozamot elérni. Ennek következtében a befektetők megszabadultak rövidlejáratú kötvényeiktől, illetve már csak magasabb hozamok fejében voltak hajlandóak azokat megvásárolni, aminek következménye aztán az egészen furcsa, inverz hozamgörbe lett, ahol a rövidlejárató hozamok a távolabbi lejáratok alá kerültek!
 
Érdemes még megállapítani, hogy a befektetők miért elsősorban a rövidebb lejáratú kötvényeiktől szabadultak, hogy a pénzből részvényeket vásároljanak. Az egyik a már fent említett ok, hogy a hosszabb kötvények hozamai eleve magasabban voltak, illetve hosszabb távra is szóltak. A másik ok az úgynevezett duration (link, azoknak, akiket érdekel, hogyan számítják). Ez a kötvények lejáratig számított átlagos futamideje. A duration értéke a hátralévő futamidő mellett függ a lejáratig kifizetendő kamatoktól is, de elmondhatjuk, hogy a legtöbb esetben a duration annál nagyobb, minél nagyobb a hátralevő futamidő. A duration segítségével pedig meghatározhatjuk, hogy adott hozamkörnyezetben 1%-nyi változás a hozamban mekkora változást okoz a kötvény árfolyamában. Ez a volatilitás.
Amikor a befektetők úgy döntöttek, hogy eladják kötvényeiket, hogy részvényt vásároljanak, a rövidebb lejáratú és emiatt kisebb durationnel rendelkező papírjaiktól szabadultak meg, mert a kisebb volatilitás mutató miatt itt kisebb veszteséget szenvedtek el a kötvények árfolyamán, mintha a távolabbi kifutású, nagyobb duration-ű eszközöket adták volna el.
Így érthető a befektetőknek az az általános szabálya is, miszerint ha a hozamok általános csökkenésére számítanak akkor a kisebb duration-ű kötvényekbe (illetve kincstárjegyekbe) teszik vagyonukat, hiszen várhatóan hamarosan magasabb hozam mellett vásárolhatnak majd. Illetve fordított esetben, ha a hozamok csökkenésére számítanak, akkor inkább a nagyobb duration-t választják, hiszen azok árfolyama jobban nő a hozamcsökkenés hatására.
 
Egy apró megjegyzést hozzáfűznék még a posthoz. Jelen helyzetben az amerikai kötvénypiacról van szó, ahol a hosszútávot a 10 éves és azon túli kötvények jelentik, a 7 éves lejárat náluk még csak középtávnak tekinthető. Magyarországon ezzel szemben már az 5 éves lejáratú (sőt három éven túl is már talán beszélhetünk erről) kötvényeket is hosszabb távú befektetésnek tekintik a befektetők, ez a hozamgörbénken látszik is.
 
Aztán 2008-ra véget ért a részvénypiaci rally. Az árfolyamok elkezdtek zuhanni, jelentősen csökkentek az inflációs várakozások, a befektetők ismét biztonságosabb vizekre eveztek, és újra elkezdtek kötvényeket vásárolni, a hozamgörbe ismét „normális” formát vett fel. És akkor jött 2009-2010, és az a bizonyos QE.
A QE során a FED figyelemmel kíséri a hozamgörbét, és ahogy a videóból is kiderül, megpróbálja azt úgy befolyásolni, hogy az fenntartsa a szabályos formáját. Elsősorban a 3, 5 és 7 éves lejáratú papírokat vásárolja, hogy lenyomja azok hozamát, melynek következtében azonban a befektetők figyelme is ezekre a lejáratokra terelődik, hiszen tudják, hogy a FED itt avatkozik be, itt várható a hozamcsökkenés. Emiatt azonban csökken a kereslet a hosszú lejáratú papírok iránt, amelyek hozama ezért emelkedik, árfolyamuk emiatt csökken.
 
Egyre több olyan szakmai cikk jelenik meg, amely szerint éppen ezért a következő évtized első nagy befektetői dobása a rövidebb lejáratú amerikai kötvények shortolása. Egyszerű józan paraszti ésszel is könnyen megállapítható ennek a logikája. Nézzük miért is.
 
A legrövidebb, éven belül lejáró amerikai kincstárjegyek hozamai már gyakorlatilag a béka segge alatt voltak, közel a nullához, és az elmúlt időszakban sem sokat emelkedtek. Hacsak nem jelenik meg tényleges defláció az USA-ban, akkor nem kell nagy bátorság ahhoz, hogy azt jósoljuk, a hozamoknak mindenképp emelkednie kell.
 
A másik dolog pedig, hogy a FED kvantitatív enyhítése nem tarthat örökké, ha egyszer véget ér a kötvényvásárlás, akkor a rövidebb és hosszabb hozamok ismét közelebb kerülhetnek egymáshoz. Figyelem, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ismét inverz hozamgörbét kapunk! A hozamok akár minden lejáraton emelkedhetnek (ami egyébként valószínűbb is), egyszerűen a rövidebb lejáratokon nagyobb mértékben, mint a hosszabbakon, ami egy kissé laposabb, de nem feltétlenül furcsa görbét eredményez.
 
És a kérdőjelek? A QE célja az, hogy a kötvényvásárlással közvetve finanszírozza az államot, az elsődleges cél pedig az, hogy ezáltal a plusz forrásokkal hitelezésre bírják a bankokat. Azonban az amerikai ingatlanpiacon még mindig nagyon alacsonyan vannak a lakásárak, ami miatt a lakosság hitelfelvevő képessége is továbbra is romos állapotban van, hiszen így a jelzálogfedezetük értéke is alacsony, csak kisebb hitelhez juthatnának. Ami a vállalati hitelezést illeti, a cégek a válság során hatalmas költségvisszavágásokat és racionalizálásokat hajtottak végre. Ennek következtében rengetegen hatalmas készpénzállományon ülnek, nincs szűkség hitelre és sokan beruházni sem akarnak. Illetve azok, akik beruházásokat hajtanak végre, akár hitelből is, az olcsó munkaerő miatt ezt inkább külföldi feltörekvő piaci országokban teszik. Ez lássuk be, nem sokat segít az amerikai munkanélkülieken, akik így pénzhez sem jutnak, és emiatt a lakáspiac sem tud beindulni.
 
A fenti okok miatt lebeg még mindig a defláció és a japánéhoz hasonló elvesztegetett évtizedek réme az USA felett, ha pedig ez a forgatókönyv valósul meg, akkor a kötvénypiacokon sem lehet majd a postban felvázolt forgatókönyv megvalósulására számítani.

A bejegyzés trackback címe:

https://kapitalista.blog.hu/api/trackback/id/tr582513905

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

programozó 2010.12.19. 19:39:32

A videó készítésének idején lehet, hogy igaz volt, mostanra azonban a hozamok minden lejáraton emelkedtek.
dshort.com/articles/current-treasury-yield-snapshot.html
Erre mi lehet a magyarázat?

LTCM 2010.12.19. 21:50:15

@programozó:
az én tippem, amire a postban is próbáltam utalni, ennél lejjebb már nem nagyon lehetett menni hozamban a rövid lejáraton sem, már nagyon sokan várták itt a hozamemelkedést, a qe-s pénzek meg így is olcsón jöttek a bankoknak, nagyobb hozamú befektetéseket kerestek belőle. Ami a hosszúakat illeti, ott a QE-ből fakadó inflációs kockázatok miatt lehetett talán emelkedés. És hát ugye azért Amerikát sem kerülheti majd el a költségvetési hiánycsökkentés, ami valószínű kamatemeléssel fog járni. Persze ezek mind csak találgatások részemről is.

programozó 2010.12.20. 18:08:14

@LTCM:
A FED elektronikusan létrehozza (teremti) a kívánt mennyiségű pénzt, amiből 2-5-7 éves lejáratú államkötvényeket vásárol, ezáltal többlet keresletet támaszt. Ez a többletkereslet azonban nem a kötvények árának növekedését, és így a hozamok csökkenését eredményezi, mint ahogy a FED is számította ill. kommunikálta, hanem épp az ellenkezőjét látjuk megvalósulni. Ha valakinek már birtokában van a kötvény, annak nem jó hír a hozamemelkedés, mert így olcsóbban kell eladnia a kötvényét, és veszít rajta. Szóval a józan logikával ellentétes irányú folyamatot látok, és erre szeretnék szintén logikus magyarázatot keresni.

LTCM 2010.12.20. 21:52:03

úgy néz a QE már egyszerűen nem működik úgy, ahogy várták tőle, a befektetők a jelek szerint már nem állnak be a FED mellé, a forgalmazó bankok, akik így könnyen egy valag pénzt keresnek, máshol fektetik be a pénzt, ahol nagyobb hozamra számíthatnak...