Az esti híradókban nem túl gyakoriak a pénzpiaci hírek, ha valami szóba kerül mégis, az általában a tőzsde és a devizaárfolyamok. Az állampapírhozamokról csak igen ritkán hallani. A 2008-as államcsőd közeli helyzet, az eurózóna jelenlegi válsága, itthon a nyugdíjpénztárak körüli balhé egyre inkább ráirányítja a figyelmet az államadósságokra, de sokan most sem tudják, hogy hogyan, miből is épül fel az államadósság, hogyan adósodik el az állam, hogyan is működnek az államkötvények és azok piaca.
Azt mindenki tudja, hogy a kötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Az államok is alapesetben ezeket bocsátják ki likviditásuk kezelésére, a hiányuk finanszírozására, illetve korábbi adósságaik törlesztésére. Természetesen vállalatok is bocsátanak ki kötvényeket, de a postban most az állampapírokról lesz szó.
A kötvények értékelésekor nem az árfolyamokra szokás figyelni, hanem a hozamokra. Ha belegondolunk egyszerű dolog. Aki kötvényt bocsát ki, hitelt vesz fel, a hozam a hitel kamata, amin a hitelezők, tehát a kötvényvásárlók hajlandóak hitelezni, tehát a papírokat megvásárolni. Egy jó, megbízhatónak tartott adós nyílván alacsonyabb hozamok mellett tud kötvényeket eladni, tehát hitelt bevonni.
A kötvények árfolyamának meghatározásához az egyébként nem túl bonyolult jelenértékszámítást alkalmazzák. Jellemzően éven belül egyszerű, éven túl pedig a sorozatos kifizetések miatt annuitás képletet alkalmaznak. Akit bővebben érdekel a számítás, annak ajánlom Garay Zsolt a külker online-on fellelhető zseniális kis PDF-jét.
Magyarországon alapvetően diszkont kincstárjegyeket és kötvényeket különböztettünk meg. A DKJ-k egy éven belül járnak le, és nem fizetnek kamatszelvényt. Ehelyett kibocsátáskor a névérték alatt kerülnek eladásra, a teljes névértéküket pedig lejáratkor kifizetik.
Egy leegyszerűsített példával nézzük meg, miért is olyan fontos a hozam:
Tegyük fel, hogy kibocsátunk egy egy éves futamidejű DKJ-t, a hozam 5%, az árfolyam tehát 1/1,05*10 000 Ft (10 000 Ft egy kötvény névértéke). Ez alapján 9524 Ft-t kap érte a kibocsátó, egy év múlva természetesen a 10 000 Ft-t kell a hitelezőnek visszafizetni. Mi történik, ha meginog a kibocsátó iránti bizalom, és már csak évi 6%-on hajlandóak tőle a kincstárjegyet megvásárolni. Az árfolyam a következőképpen alakul: 1/1,06*10 000 Ft, tehát most csak 9434 Ft-t kapunk a kincstárjegyért, de közben ugyanúgy 10 000 Ft-t kell egy év múlva visszafizetni. Emiatt több papírt kell kibocsátani, hogy az eredetileg tervezett pénzösszeget be tudják vonni. Emiatt nő az adósságállomány is.
A kötvények a legtöbb esetben évi egyszer fix kamatot (kupont) fizetnek, és szintén lejáratkor törlesztik a tőkerészt (az utolsó kamatszelvénnyel együtt). Vannak olyan kötvények is amiknek a kamatfizetése valamihez kötve van, jellemzően az inflációhoz, ezek a floating kamatozású papírok. A helyzet lényegében azonban ugyanaz, mint a DKJ-nál, ha nő a hozam, drágul a finanszírozás, kevesebb egységnyi pénzt tudok bevonni, emiatt több kötvényt kell kibocsátanom, tehát nő az adósságállományom is.
Ennyit akkor az elméleti oldalról, szerintem aki a blogot olvassa, az amúgy is nagyrészt tisztában volt ezekkel a dolgokkal. A következő részben már viszont azt mutatjuk be, hogyan működik a gyakorlatban a hazai kötvénypiac és az állampapírforgalmazás, mit csinál az ÁKK, kik azok a primary dealerek és mi a feladatuk.
